AZ EGRI KATOLIKUS LEGÉNYEGYLET

A katolikus legényegyleti mozgalmat az 1840-es években Kolping Adolf német lelkész -aki eredetileg cipészsegéd volt. indította el Németországban. A katolikus legényegyletek célja a fiatal iparostanoncok és -segédek műveltségének növelése, vallásos érzésük mélyítése érdekeik védelme, a munkás és a munkaadó közötti partneri viszony kialakításának segítése a szélsőséges ideológiák elleni küzdelem volt.

Hazánkban az első katolikus legényegyletet 1856-ban Pesten alapította Szabóky Adolf és Tóth István nyomdász. Ez utóbbi 1860. január 23-án a fővárosból Egerbe került, ahol a Szent István Társulatnak bérbe adott líceumi nyomda műszaki igazgatója lett. Magas színvonalú szakmai tevékenysége mellett széles körű társadalmi tevékenységet fejtett ki.

1860-ban Zsendovics József érseki levéltáros közreműködésével létrehozta az Egri Katolikus Legényegyletet, amely szeptember 8-án tartotta ünnepélyes megnyitóünnepségét és zászlószentelését. A legényegyletet létrehozó iparosok, iparostanoncok és -segédek Tóth Istvánt választották meg titkárnak. Az egylet első elnöke Lengyel Miklós kanonok volt.

Tóth Istvánnak köszönhető az egyház pénzéből vásárolt egyleti székház berendezésének megszervezése, az egyleti élet megindítása. Már az alapítás évében a fiatalok műveltségének növelésére különféle közismereti tanfolyamokat szerveztek, énekkart alapítottak, s megindították a műkedvelő színjátszást.

Tóth István 1865-ben elindította a Katolikus Legényegyleti Olvasó Tár című sorozatot, amely a maga nemében országosan egyedülálló vállalkozás volt abban az időben. Az Egri Katolikus Legényegylet háza a Csonkamecset téren, az irgalmas szerzet átellenében lett felépítve.

Az Olvasó Tár programja szerint „... oly olvasmány akar lenni, mely által főleg az ipart űző ifjúság magának hasznos ismereteket szerezve, szabad óráiban lelket s szívet nemesítő mulatságot találjon". Tóth Istvánnak a nyomdászat fejlesztése s a katolikus legényegyleti mozgalom hazai elterjesztése érdekében végzett áldozatos munkájáért XIII. Leó pápa 1886-ban a pápai Szent Gergely- és a Szent Sír-rend lovagja címet adományozta.

A legényegylet első évtizedei történetének másik nagy egyénisége dr. Nagy János teológiai tanár volt, akit 1909-ben a legényegylet alelnökének választott meg. Nevéhez fűződik az egyleti székház bővítése s a tanoncinternátus létrehozása.

Az Egri Katolikus Legényegylet az első világháború előtti évtizedekben a város egyik

legrangosabb művelődési egyesületévé vált. 1914-ig mintegy 3000 tagja volt. Nem tudták szétzilálni sorait az 1918-1919-es forradalmak sem. 1919 augusztusában újrakezdte működését dr. Nagy János irányításával, akit 1920-ban elnöknek választottak meg.

Dr. Nagy János örökségét vette át 1926-ban Subik Károly kanonok, aki már 1913-tól dolgozott a legényegyletben. Az ő érdeme a legényegyleti székház nagymérvű bővítése 1929-1930-ban, az egylet új szervezeti formáinak kialakítása, így a Mesteregylet, Kolping-lányok Egyesülete stb. A műkedvelő színjátszás kiszélesítése, a kulturális délutánok rendszeresítése s a külföldi kapcsolatok megteremtése és ápolása. Munkájában oly kiváló személyek voltak segítségére, mint Kusner István lelkész, másodelnök, avagy Köhler István, az Egri Keresztény Sajtószövetkezet vezetője, egyleti titkár.

A második világháború után, 1945-ben dr. Vizy Miklós kanonok irányításával az egylet újjászerveződött. Miután 1946-ban belügyminiszteri rendelettel feloszlatták, Iparosok és Kereskedők Mária Kongregációja néven működött tovább 1951-ig, Hetényi Adorján lelkész vezetésével. Ekkor a nagy állami nyomás miatt kénytelen volt beszüntetni működését.

A rendszerváltás lehetővé tette, hogy 1990-ben, 40 évi szünet után újjászerveződjék. A z év július 17-én a volt székház épületében mintegy 100 f ő egykori idős tag, férfi és asszony gyűlt össze és Czakó István kanonok, az érseki iroda igazgatója, a legényegylet megbízott elnöke javaslatára kimondták az újjáalakulást és várják soraikba a fiatalokat.

A több mint 140 éves, nagy múltú egylet jelenleg az újjászervezés, az erőgyűjtés időszakát éli.

 

Szecskó Károly művéből:Az Egri Katolikus Legényegylet története (1860-1951). Eger,1992

Legényegylet a minaret szomszédságában 1865

Legényegylet a 20.szd. fordulón

Legényegylet 1930-ban